Blog, Blog-english

Beszámoló egy budapesti átmeneti szálláson tett látogatásunkrólReport on a visit to a homeless shelter in Budapest

room

A Bicskei Befogadó Állomáson tartózkodó 92 menekült és oltalmazott személynek 2013. március 31-ig (a télimoratórium lejártáig) engedélyezte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) a Befogadó Állomáson való tartózkodást. A 92 menekült és oltalmazott személy között sok gyermek, gyermekét egyedül nevelő édesanya és többségükben traumatizált személyek vannak, akik ezért különleges bánásmódot igényelnek. Ezen személyek többsége saját helyzetükből, valamint az állami segítség elégtelen voltából kifolyólag a mai napig nem tudta még elhagyni a részükre a Befogadó Állomáson biztosított szálláshelyet.
A BÁH a téli moratórium lejárta előtt néhány nappal arra szólította fel a menekülteket és az oltalmazottakat, hogy a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett Átmeneti Szállásokkal– valójában hajléktalan szállókkal – vegyék fel a kapcsolatot, a Hivatal állítása szerint ugyanis ezeken a szállásokon tudna a magukon segíteni képtelen menekülteknek és oltalmazottaknak alvóhelyet biztosítani.

A 2013. április 1-jét követő héten mi, a Migráns Szolidaritás képviselői – többségében menekültek – meglátogattuk a felkínált Átmeneti Szállás egyikét, hogy saját szemünkkel is meggyőződhessünk annak körülményeiről. A látogatáson is megbizonyosodtunk arról, hogy az Átmeneti Szállás egy hajléktalan szálló, ahol esetenként 8-12 ember lakik egy szobában, és a szállón lévő szabályok leginkább a Balassagyarmati Közösségi Szálláson lévő szabályokhoz hasonlatosak.
Az Átmeneti Szállás 150 hajléktalan ember befogadására alkalmas. Látogatásunk idején a szálló teljes kapacitással működött és csak három hely (különböző szobákban) volt menekültek számára lefoglalva, valószínűleg a Baptista Szeretetszolgálat és a BÁH megállapodásának megfelelően. A szálló munkatársától azt az információt kaptuk, miszerint a Baptista Szeretetszolgálat 3 intézményében 3-4, azaz összesen körülbelül 12 férőhely van. Ez a létszám jóval kevesebb, mint ahány egyedülálló kiköltöző lenne a Bicskei táborból.
További gondot jelent az, hogy információnk szerint a szálló csak tartózkodási címet tud a lakók számára biztosítani, akik emiatt csak a speciális, hajléktalanok számára kijelölt egészségügyi szolgáltatást tudják igénybevenni.
Az Átmeneti Szálláson továbbá szembesülnünk kellett azzal, hogy szélsőjobboldali jelkép is található az egyik szobában, amely miatt – mint külföldi állampolgárok – félünk a szállón lakó szélsőjobboldali nézeteket képviselő emberektől. A szállás dolgozói tájékoztattak bennünket, hogy gyakori a szállón a dulakodás, melynek következtében rendőri beavatkozás szükséges. A sok esetben traumatizált emberek életében további megrázkódtatásokat okozhatnak a rendszeresen megjelenő egyenruhás hatóság tagjai. Az, hogy a szállón nincs meg az alapvető biztonságérzet, további komoly károkat okozhat az amúgy is sérülékeny csoport tagjaiban.
Továbbá, mivel csak tartózkodási címet tudnak szerezni, a menekült státusszal bíró személyeknek további hosszú éveket kellene várnia a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségére, amely az általuk elszenvedett traumákat képes lenne csökkenteni.
Véleményünk szerint az Átmeneti Szállás mellékelt házirendjében felsorolt több kötelezettség is súlyosan sértené a menekülteknek és oltalmazottaknak a jelenlegi pszichés  állapotát, amelyek közül az alábbiakat emeljük ki:
  • A szálláson 22 óra után nem lehet főzni, mosni, zuhanyozni és internetezni. A menekültek és oltalmazottak többségének családtagjai azonban elérhetetlenül távol, és gyakran veszélyben élnek. A nemzetközi védelemben részesített személyeknek a családtagjaikkal való rendszeres kapcsolattartása az egyik legfontosabb része a jelenlegi életüknek. Ezen lehetőségnek egy olyan időtartamra való korlátozása, amely a távol élő családtagoknak az időeltolódás következtében alkalmatlan a kapcsolattartásra, az itt élő menekültek és oltalmazottak egészségi állapotának romlásával járhat.
  • A szállás lakói csak a rendelkezésre álló tároló helyek méretét nem meghaladó mennyiségű személyes tárgyat vihetnek magukkal, amely azonban korlátozza a menekültek és oltalmazottak magánéletét.
  • A szállást a lakóknak a takarítás idejére el kell hagyniuk, amely oda vezethet, hogy a menekülteknek és gyermekeiknek naponta akár két órán keresztül is az utcán kell tartózkodniuk, míg vissza nem mehetnek ágyukhoz.
  • A rendszeresen megtartott lakó- és szobagyűléseken a házirend szerint kötelező részt vennie mindenkinek, ám a menekültek és oltalmazottak többsége még nem sajátította el a magyar nyelvet, amely miatt ezen kötelezettség szintén pusztán terhet jelentene számukra.
A Befogadó Állomást megfelelő lakhatás hiányában is elhagyni kényszerülő családos menekülteket és oltalmazottakat továbbá azzal fenyegette meg a BÁH, hogy gyermekeiket elvehetik tőlük, ha nem fogadják el a családok részére felkínált hajléktalan-ellátórendszer által nyújtott szobákat.
Ennek ellenére a családosok helyzete továbbra sem megoldott, hiszen a családos szállókra csak 14 éves kor feletti gyermekekkel lehet beköltözni.  Budapesten egy családos szállót tudnának a menekültek igénybe venni, de jelenleg ez is tele van.
A helyzetet tovább súlyosbítja az, hogy hamarosan további 150 menekültnek kell a bicskei tábort elhagynia.
Megdöbbentőnek találjuk azt, hogy a BÁH szerint a menekültek hajéktalanrendszerbe való elhelyezése megoldás lehet a menekültek lakhatási problémáira. Véleményünk szerint a menekültek számára jobb lenne, ha a bicskei tárborban maradhatnának mindaddig, amíg a BÁH egy jobb és emberségesebb megoldást nem kínál fel számukra.

 room

On the 4th of April, members of Migráns Szolidaritás and refugees from the Bicske Camp visited a homeless shelter in Budapest in Budafoki út. At a recent meeting regarding the housing of refugees Office of Immigration and Nationality (OIN) proposed that refugees who must leave the Bicske camp could use homeless shelters as a solution. Migráns Szolidaritás supports a realistic and adequate solution for the refugees’ housing problem. We visited the above mentioned homeless shelter to investigate and to see it with our own eyes where the refugees are supposed to live.

In the shelter visited by us, up to 150 homeless people can be housed. At the time of our visit the shelter was full. Only three places, in different rooms, were still “reserved” for refugees in this shelter, probably because of an agreement between OIN and Baptist Aid. According to the information given by the helpful and cooperative staff, the Baptist Aid could altogether offer nine to ten palaces (for adults) in the three shelters operated by them (each with a capacity of 150 people) at the time of our visit.

It is hardly surprising that there is not much space in the rooms as they are crammed with beds. We saw rooms for two people, in other rooms eight persons are living and shared kitchens can be found on every floor. Regarding medical treatment, the staff explained to us that residents can only receive a temporary address card while living in the homeless shelter. This is why average doctors can refuse treatment of the residents. As a result, residents must go to the reduced medical services offered specially for homeless people. For this reason and because the unavoidable crowded living spaces, where strangers must share a limited space, homeless shelters cannot be seen as a proper answer to Hungary’s refugee housing problem. Here it must be emphasized that a high number of refugees still today suffer from many kinds of trauma as a result of their experiences in their countries of origin and from their journeys and therefore are in dire need of special treatment. Furthermore, many of these refugees were detained in cramped Hungarian prisons –  sometimes even for a long period – when they entered Hungary as asylum-seekers. Migráns Szolidaritás finds it shocking that the OIN could consider this to be a valid option.  Imagine these traumatized people forced to live in overcrowded homeless shelters, where the police are called nearly every week because of fights between the residents. This scenario could have an extremely negative effect on mental and physical health of the traumatized Bicske refugees.

Furthermore, it is obvious that even for refugees without any medical problems an independent life and a successful integration into the Hungarian society cannot start from a homeless shelter. Yet, this is the “solution” that has been offered by OIN.

Also, the shelters do not have near enough capacity for the 92 people who officially should have left the Bicske Camp at the end of March. It must also be taken into consideration that there will be another 150 people who must leave the camp soon. Furthermore, most shelters only offer places for individual men and women – not families. Although there is another homeless shelter for 22 families, it is important to emphasize that this shelter is not able to accommodate new families at the moment because it is already full.

Migráns Szolidaritás believes that until OIN offers a better, more humane solution than homeless shelters for Bicske refugees, they should be allowed to remain in Bicske camp.