Tisztelt Bicskei Rendőrkapitányság!

Tisztelt Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal!

A Bicskei Befogadó Állomáson tartózkodó menekültek arról számoltak be a Migráns Szolidaritás Csoport tagjainak, hogy a közelmúltban a bicskei táborban szolgálatot ellátó rendőrök jelenlétét különösen súlyos sérelemként élik meg. A pár száz négyzetméternyi tábor területén a naponta akár 10-30 rendőr jelenléte ugyanis szorongást és értetlenséget vált ki belőlük. Szorongást a rendőrök puszta jelenlététől, mert köztudott, hogy a menekültek nem véletlenül hagyták el hazájukat, legtöbbször az állami hatóságok fegyveres-egyenruhás tagjai üldözték őket vallásuk, nemük, fajuk, politikai véleményük, vagy bármilyen egyéb
társadalmi csoporthoz való tartozásuk miatt. Értetlenséget pedig azért, mert senki sem érti, hogy ahol nem bűncselekményeket elkövető személyek élnek, ott miért van szükség ilyen mértékű rendőri jelenlétre.

„Most börtönben vagyunk?” – tette fel a kérdést egy menekült gyermeke a minap, és szülője nem tudta könnyen megnyugtatni gyermekét.

A táborban élő menekültek továbbá arról számoltak be, hogy a rendőrök nemcsak a menekültek mindennapi életterébe furakodnak be, hanem a menekültek legszemélyesebb problémáinak megosztása során is jelen vannak fenyegető tekintetükkel: így az orvosi szobában a vizsgálatok idején, és a szociális munkások irodájában, amikor a munka- és lakáslehetőségek után érdeklődnek. Nem nehéz belátni, hogy a rendőrök jelenléte a menekültek és segítőik bizalmi kapcsolatára épülő helyzeteknél tönkreteszi a bizalmat. Jó példa erre az is, hogy a menekültek elmondása szerint már egyes szociális munkások és nővérek is azzal fenyegetik őket, hogy odahívják a rendőröket, amennyiben nem tágítanak irodáikból az értetlenül álló menekültek.

Azt sem nehéz belátni, hogy a rendőrök jelenléte mind a szociális munka, mind az orvosi etika normáival szembe megy. Rendőri jelenlét az orvosi vizsgálat alatt több ponton megsérti az orvosetika alapelveit. Az orvosetika egyik alappillére a személyiség tiszteletének alapelve, amely a humanizmust, az emberi jogok és méltóság tiszteletét, a személyiség integritásának legmagasabb szintű védelmét foglalja magában. Ezen túl a rendőri jelenlét sérti a hippokráteszi eskü évszázadokon keresztül érvényben lévő tanítását, és az 1997. évi CLIV. egészségügyi törvény 2.§ (1) bekezdését, 10.§ (1) bekezdését, és 25.§ (1) bekezdését. A rendőri jelenlét a szociális munkással folytatott konzultáció során sérti a szociális munka etikai kódexének 8., 11., 12., 13., 14. és 26. pontjait is.

A tábor lakói arról is beszámoltak, hogy a rendőrök a táboron belül igazoltatják őket, miközben egymással beszélgetve üldögélnek. Egyes menekültek továbbá arról számoltak be, hogy egy esetben egy rendőr olyan mértékű kényszerintézkedést alkalmazott egy menekülttel szemben, hogy eközben eltörte a menekült karját (a férfi 14:20-nál látható az Átlátszó által készített
videóban.)

Elég volt abból, hogy a menekülteket a régi otthonukban ért üldözésük, a menekülésük közben ért sérelmeik, majd a magyarországi bebörtönzésük, vagy egyéb módon embertelen tartásuk után még a rendőrök jelenléte és durva fellépése is fenyegesse, még azután is, hogy Magyarország védelemben részesítette őket!

A BÁH a rendőrök jelenlétével vélhetően a feszültségeket kívánja megelőzni. Azokat a feszültségeket, amelyeket saját maga teremtett azzal, hogy tömegszállásokon tart olyan személyeket, akik a világ legsúlyosabb sérelmeivel teli országaiból érkeznek Magyarországra. A menekültek által magukban felhalmozott traumák természetes módon ütközhetnek egymással egy olyan táborban, ahol többszázan élnek, ahol a napi 1-2 órányi programtól eltekintve lefokozott létben kénytelenek élni. A BÁH válasza egyelőre az, hogy a többségében traumákat szenvedett menekülteket rendőrök árgus szemeivel figyelteti.

A magyar államnak lehet azonban más válasza is.

Rövidtávon az, hogy az adófizetők által eltartott rendőröket olyan helyre vezényeljék, ahol nem ártani, vagy időt pazarolni, hanem használni tudnak. Rövidtávon továbbá az, hogy a tömegszálláson összezsúfolt traumát elszenvedett emberek között keletkezőfeszültségeket folyamatos programokkal vezessék le, amelyek új élettel töltik meg az elfáradt embereket. Megoldásként javasoljuk még megfelelő számú és megfelelően felkészített szakember alkalmazását (szociális munkás, doktor, ápoló, ügyintéző, stb.), akik jelenléte és szakértelme csökkentené a feszültségek kialakulását, amely miatt a BÁH a rendőri jelenlétet indokoltnak tekintheti.

Hosszútávon pedig az, hogy a Magyarország által befogadott személyek integrációjára teljesen alkalmatlan tömegszállásokat felszámolja, és lakhatásukat nem a helyi lakosságtól elkülönítve, hanem közöttük biztosítja.

Követeljük a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal alkalmazottaitól, hogy kizárólag egyedi esetekben, csak akkor hívjanak rendőröket, ha bűncselekmény közvetlen veszélye fenyeget, és ne gátolják tovább az egyébként is halmozottan hátrányos helyzetből induló menekültek magyarországi integrációját!

Tisztelettel,

Budapest, 2013. december 2. Migráns Szolidaritás Csoport